WorldWalk-Peacetour blog

Sziasztok!

Holnap hajnalban elhagyjuk Laayune-t es elkezdunk stoppolni Tanger fele. Igyekszem optimista maradni, de amirol azonban tudni kell: Nehez errefele most stoppolni, tehat ha nincs szerencsenk, eltarthat nehany napig. A hajot Afrikabol vissza a Spanyolokhoz fizetni kell (35 eur fejenkent). A spanyolokhoz akkor erunk, amikor mar a karacsony es ujev is kozel van. Nem beszelunk spanyolul (nem lehetunk mezeskalacs arus). Tehaaat, nem biztos, sot nem valoszinu, hogy minden konnyeden piff-paff-ra, zsirozottan fog menni. Tudom, karacsony van, sok fontos dogot koll osszevasarolni, azoknak is akik eddig tamogatgattak minket. A WorldWalk-Peacetour projektnek tovabbra is az a gondja, hogy a ket vallalkozo szellemu orultet etetni kell. Jelenleg legalabb Spanyolorszagig. Spanyolorszagba vallajuk azt amit mar vallalni nem akartunk, nem a nehezseg, hanem az elszallo ido miatt. Melozni fogunk, hogy a vallalkozas csodbe ne menjen. Jelenleg (mar megint, ujra) annyira szukosek a kereteink, hogy izgulunk azon, vajon ez a fontos ugras mennyi ujabb kinlodast hoz elenk. Ha most futja valamennyi aprora, igy karacsony korul, azt tegyetek felre, aztan ha ott vagyunk Tangerben es mar arra keszulunk, hogy eladjuk a gatyankat, lokjetek ide nekunk. Mi csak megesszuk. Eskuszom. Illetve elhajozzuk.

No kivan nektek minden jot a gyalogosan foldet korbe setalo testverpar. Bosegesen teli asztalt, vidaman sikoltozo ujevi malacot (addig meg aze jelentkezunk), gyonyoru szep tarkan fenylo csecsebecsevel megrakott karacsonyfat, egeszseges szoke kekszemu fesultszakallu jezuskat.

Bort !!! Buzat !!! de foleg: Bekesseget !!!! (vagy bort?)

WorldWalk-Peacetour blog

Szeva Kurta !

Koszonjuk a 377 dirhamot! Megindulunk, holnap reggel, Tanger fele. Lesz ahogy lesz!

Az uj weboldal, ecceruen: uberfasza ! Kosz sracok !

 

WorldWalk-Peacetour blog

Menedzsment, bzmg

Na elegem lett a rinyázásból, meg nagyjából az egészből. Ha menedzsment kell, akkor itt van, majd megmondom mi lesz azt jóvan.

Előszöris a Kanári-szigetek felejtve. felesleges beleugrani az ismeretlenbe, maradjon csak Spanyolország, ott már van tapasztalat, Kurta is többet tud ott segíteni. Úgy tudom, küld Kurta majd annyi pénz, amivel Marokkóig el lehet jutni, a rabati nagykövetségen meg majd segítenek Spanyolországig, szégyen de most nem jut eszembe a neve annak az embernek (talán Csaba), aki még pénzt is küldött. Ezzel ezt el is intéztük. Most pár szó az új megjelenésről, aztán újra konkrétan Spanyolországról.

Kurtával nem kevés munkaórát beleölve (a megszokott órabérünket alapul véve ez simán van 1000EUR) megcsináltuk az angol nyelvű megjelenés alapját,ami majd aztán optimalizálható, karbantartható és vállalható lesz, nem úgy mint ez a szar blog.

Először is a hivatalos WorldWalk oldal: http://worldwalk-peacetour.info. Még nincs teljesen kész (pl. a kódolás elbaszódott, meg az angolt még nem nézte át Kurta teljesen), de ha véletlen elkezdi a Google indexelni, az már nem baj. A héten kész lesz, onnantól kezdve ez a blog mást sem fog csinálni, mint oda irányítja a forgalmat, még az is lehet, hogy a régi tartalom ideiglenesen eltűnik, majd kigondolom, mi a legjobb módja ennek. Ez az oldal egy központ lesz, ez a viszonylag megjegyezhető URL (www nélkül, ha kérhetem) lesz a kezdőlépés mindenkinek, aki akar valamit, ezt igyekszünk a Google-ba is előre tolni. Az oldal gyakorlatilag alap információkat tartalmaz, továbbirányít oda, ahol élvezhető tartalom van, ill. egy-egy ország/állam elhagyása után azt röviden összefoglalja. Az oldal célja, hogy fogadja a csapat iránt érdeklődőket, és elvezesse őket a webkettes szolgáltatásokig. A struktúra alján olyan oldalak vannak, amik ide visznek tovább. Ezeket is részletezem most kicsit.

Flickr: itt vannak és lesznek a válogatott, tag-elt, leírással ellátott fényképek. Ez az egyik legfontosabb tartalom. Kevés szöveggel (tehát kevés angollal) sok képpel követhető a projekt. Az eddigieket kiválogattuk, feltöltöttük, lehet örülni neki. A főoldal hivatalos átadása után minden fotóhoz felkerül majd egy oda visszamutató link, hogy a flickr-re tévedt érdeklődő is eljuthasson mindenhova.

Blog: a flickres fényképeken alapul, az egymáshoz kapcsolódó képeket, időrendben kis körítéssel (a flickrnél valamivel bővebben) rendezi. Az ide tévedt érdeklődőket elirányítja a flickr-re képeket nézegetni, meg a főoldalra háttérinfoért ill. bázispontnak.

MyFace (Facebook...): ez csak promóciós, kapcsolattartó, marketing célokat szolgál, az itt szerzett ismerősök, érdeklődők elirányítása a főoldalra.

Az összes webkettes (flickr, blog, social networking) szolgáltatáson erősen nyomolunk ismerősök, kulobok, csoportok megtalálásában.

Minden egyéb közösségi helyen is igyekszünk nyomulni. 

Ez egy olyan alap, amire lehet építeni.

Amit Ferenc és István tenni fog:

Elmennek Spanyolországba, és dolgoznak, várják, hátha kapnak pénzt, egész addig, amíg el nem tudnak menni az USA-ba, ill. Kurta segítségével nyitni nem tudnak egy számlát, amihez kapnak egy Master Card-ot - ez két évig érvényes, annál tovább most nem tervezünk. Ez azért fontos, hogy a Google reklámok tényleg hozzanak is a konyhára, ill. hogy PayPal-os támogató gombot helyezzünk el mindenütt, ahol csak tudunk, amivel az olvasók pár kattintással, könnyedén tudnak 5-10$-t küldeni.

Mindeközben kurvára ügyelnek rá, hogy tisztességes tartalmat generáljanak:
1. A fényképek a legfontosabbak, de nem a mennyiség számít. Ami lefényképezésre érdemes, ahhoz rögtön jegyzetet készítenek, hogy mikor, hol, miért volt az érdekes, mi a véleményük stb. Ez lesz majd a flickr (és azon keresztül a blog) alapja. Ha pl. homokvihra van, és ninc sidő jegyzetekre, akkor meg esténként szépen átnézik, és kijegyzetelik, ahogy fent mondtam.
2. Ezeket rendszeresen (pár naponta) küldik. Afrikában nem volt net, de Európa, USA jó lesz ilyen szempontból. Nincs eltünés, bzmg, folyamatos tartalom-szolgáltatás, az van, de kurvára.
3. Hetente gyártanak valami angol nyelvű videot a youtube-r. Afrikában szar volt a net, de EU/USA jó lesz, ez menni fog. Ha nagyon döcögő az angol, akkor majd segítünk megfogalmazni, de mindenképpen angol nyelvű videoriportok kellenek, hogy a YouTube-on is tudjunk nyomulni

Tehát a legfontosabbak: spanyol munka, spanyol bankkártya, rendszeres fényképes és video beszámolók.

WorldWalk-Peacetour blog

Magyarrol - Szerbre

Forditani kellene. Az Ocsi (Omladinski Eko Zivot) ossze tudna hozni a vajdasagban egy sajtotajekoztatot. Nekik nincs idejuk forditassal bajlodni. Egyreszt az oldal fenti jobb sarkaban talalhato egy "sajtoanyag SRB" dokumentum, ami letoltheto. Nem minden aktualis mar benne, de az konnyen kiszurheto. masreszt az utoljara felrakott mediaknak irt level is felhasznalhato. Holnap igyekszem feltolteni egy uj levelet, ami nagyjabol osszefoglalja a velunk tortenteket. Biztos tudtok valakit, aki jol beszel magyarul es szerbul. Mostantol minden ami sajto es media komolyan van veve. Ilyesmit nem engedhetunk ki a markunkbol. Vajdasagiak hajra! Segitsetek!

WorldWalk-Peacetour blog

Teli csizmat mindenkinek !

Gondoltam, kint hagyom a szakadt cipoimet, aztan rajottem, a ket-harom centis pincebogarra emlekezteto rusnyasagok, belekoltozhetnek. Persze az is lehet, hogy a Miklos ba-nak, nincs flight ticket-je a muszlim Szaharaba. Itt is unnep van. Nem ertettem pontosan, hogy kiket es mikor, csak annyit tudok hogy az aldozat illetve onfelaldozas unnepe. Birkat vagnak ilyenkor. Beeee. Mirol irjak? De most komolyan. Gondolom az otthoni unnepek miatt kevesen vannak net elott(?). Lehet kerdezni. Az is lehet, hogy a Laayune-i punnyadas kezd farasztani. Lassan mulik az ido. Mar nagyon mehetnekunk van. Szivesen hallanak otthoni torteneseket is. Cseveges, igen, laza cseveges. Az hianyzik. Van amikor nem hianyzik, de most igen. Nincs kedvem "sztorit" irni. Csevegjunk kommentbe. Mi cseszett fel a heten? Vagy a bekessegrol, kalandjaink reszleteirol, a vakond terrariumban tartasarol, a capa allergiamrol. Esetleg a Las Palmas VS Spanyolorszag kerdesrol. De kulonben mindegy, akarmirol. Itt mindenki a franciat es arabot nyomja. Ocsemmel pedig volt idonk sokat dumalni, neha mar kifogyunk temabol. Magyar szajbol, magyar badarsag. Vagy okossag, vagy vicces. A lent lathato elet ertelem posztra is lehet reagalni. Ugyis tudom, hogy mindenki hozza tud szolni, csak nem mer. Erre megoldas a diszkrecio. Nem muszaj az eredeti neved hasznald. Neha en is meggondolom, mit irok Ivanics Ferenc nev alatt. Neha nem. Egy szo mint ezer: Kommunikacio. Rajt !

 

WorldWalk-Peacetour blog

No most jon az ami lehet, hogy nem kene. Hiaba, jo ez a tizenot eves skot whiski, amit aaz a pali adott aki Dakhlatol Laayuneig hozott minket. A lenyeg, hogy gondolkozos kedvem lett tole. Ez jo jel, mert talan meggondolom azt amit mondok es nem meggondolatlanul, duhodten es kisse elvakulktan sutom gondolataimat a kepernyore. A lenyeg az uzenet. Bekesseg. Vizsgalgatom, elemzem, korbe-korbe szagolgatom, de allandoan kicsusszan az ujjaim kozul. Olyan ez mint a boldogsag. Inkabb idea. En hiszem hogy az embernek magasabb ideak fele kell nyujtoznia es abbol amit lehet es kell, megvalositania. Tehat a bekesseg es boldogsag valami olyan ami onmagaban ertelmetlen. Eppen hogy az ertelem az ami a bekesseget es boldogsagot megvilagitja es mint celt erthetove es ertelmesse teszi. A gyanum az, latva amit latok, hogy az emberiseg ertelmetlen eletet el. Mivel ertelmet nem hasznalja, illetve csak a praktikus hetkoznapokban es arra, hogy a materiat, anyagot azaz penzt megszerezze. Ennyire beszukulve es lefokozva pedig nincs sem ereje, sem batorsaga, hogy mondjuk megkerdezze: Mi az elet ertelme? Ezt a kerdest a mai scientifikus nezet igyekszik ugymond rohejesse tenni. Kinossa es ostobava. A vegen aki ezt a kerdest felteszi, jobbik esetben furcsanak nezik, lehet hogy bogaras, hulye, persze lehet, hogy eppen gondokkal kuzd es mar ki van akadva. Pedig ez lenne a No.1 kerdes, a legtermeszetesebb, a legegyszerubb, a magatol ertetodo, ami nelkul elni nem lehet. Jo forras. Ebbol kiindulva az ember olyasvalamibe cseppenhet, ami mar kiindulasnak is ertelmesebb mint az ertelmetlen pangas. Tehat batorkodom feltenni a kerdest.

Tehat a kerdes:

Te miert elsz ? Heh?

 Persze szabad elviccelni es poenkodni, de egy ket komoly valasznak igazan orulnek. Udv a sivatagbol.

WorldWalk-Peacetour blog

Sziasztok !

Laayune, a rossz omen. Akik kovettek minket azok bizonyara emlekeznek a Laayunei tartozkodasunkra, amely hosszu es keserves volt. Nagyon remeljuk, hogy nem egy ismetles szereploi vagyunk. Meg mindig bizonytalan, hogy merre szeretnenk menni. Nem is annyira szeretnenkrol hanem hova logikus mennirol van szo. Spanyolorszag VS Kanari Szigetek. Elmeletileg ugye, penzunk mar nincs. Felvettunk dakarban 160 eurot, de a mauritan vizumra, fenykepestol, 90 eurt koltottunk. Gyakorlatilag meg van 20 euronk. Ebbol 3 napig elvagyunk. Tehat a problemak: Elso helyen a penz, de ebben nincs semmi uj. Masodik helyen a Spanyolok vagy Kanarik? Ez uj problema es a dontest neheziti az elso problema es az info hiany. Kurta adott infot, de vannak benne ellentmondasok, en ebbol kiindulva meg ott tartok, hogy: nem tudom. Jokivansagokat, otleteket es penzt most szivesen elfogadunk.

Tegnap este kimasztunk Laayune szelebe, hogy satorozzunk. Mire kiertunk mar jo faradtak voltunk, tul sokat cseveresztunk a Laayunei ismerosokkel, ugyhogy ugy dontottunk, nem satorozunk, csak ugy szimplan halozsakban alszunk. Szunyog es eso ugyse nincs. Vegre, ujra a szabad eg alatt. Az ejszaka kellos kozepen arra ebredtem, hogy apro legyek ropkodnek az arcom korul. Elhesegettem oket. Egy ido utan rajottem hogy a legyek a kezemre is rarepulnek es utanna erosen viszket az ember keze. Az egyik legyecske raroppent a halozsakra. Sotet volt, jo kozel hajultam, hogy lassam..... Riiiaaadooo!!! SZunyogok!!! Szep nagyok, koverek, azt hittem legyek. Ocsem felriadt az almabol, homlokan mar ket kicsi putyu. A szunyogtamadas emlekei. Ocsemnel felakadt a lemez: A picsaba, a picsaba.... Na jo, arcunkat es kezunket letakartuk a puloverrel. Nem telt el fel ora: Csopp, csopp, csopp. Eso. Decemberben es Januarban neha esik egy kis eso. Csepereg, finoman es ovatosan. Sokaig. Jott a masodik "a picsaba" sorozat. Elokapartuk a sator ponyvakat es azzal takartuk le magunkat. Szunyogok es eso. Matol satorepites lesz. Utolso penzunk ketharmadan vettunk egy-egy hosszu nadragot, a regieket megette afrika. Rendesen hideg van estenkent.

WorldWalk-Peacetour blog

Udvozlet LaAyune-bol !

Huh, nem kis feladat a stoppolas afrikaban. Gyakorlatilag egy biztos van, es az a turista. A turistak altalaban dugig fel vannak pakolva, tehat nem biztos. Az egy-ket napos stoppolas errefele teljesen normalis, ugyanis a helyiek nem tartanak normalisnak. Ki hallott mar olyanrol, hogy valaki kirakja az ujjat aztan mehet ingyen ? Ilyen nincs, errefele, keremszepen, mindenki taxis, es mivel mi feherebbek vagyunk az atlagnal, nekunk kicsit dragabb a taxi.A Djamai hataron ket napig stoppoltunk, ugyanis mi nem tudtuk, hogy szinte senki sem jar at ezen a hataratkelon, foleg most, nincs szezon. Mauritaniaban egy napot toltottunk egy del afrikai penzbol epult sivatagi bazisban. A semmi kozepen furkalnak lyukakat (400-500 m) a talajba, hogy felterkepezzenek egy vaserc lelohelyet. Fasza volt, olyan mint egy urbazis az idegen bolygon. Azutan a Dakhlai bekototol nem messze, a strandon toltottunk el egy es fel napot, turistakkal. Nem furdottunk. Meglepoen huvos van most a szaharaban. A szel most is fuj, de hideg, van hogy csontig hatoloan, didergetoen fagyos.

Most csak roviden. Holnapra osszeszedem magam. Tehat a lenyeg: Most itt vagyunk La Ayune-ban. Szerintunk nem kellene tovabb stoppolni, hanem menni kene a kanari szigetekre. Nem olcso, de a visszastoppolas Tanger-be, plussz a hajo, kb. az is megenne annyi penzt. La Ayune-bol Las Palmas-ba mindennap van repulo. Fejenkent 70 Euro. Most fog a Kurta velemenye kelleni. Szerintunk, jobb a Las Palmas, mert; 1. Ott meg nem jartunk, tehat uj hely. 2. Allitolag sok hajo megy Amerika fele. 3. Lehet, hogy jobb penzert lehet melot talalni, mint del spanyolorszagban.

Kerdes, van e erre penz, illetve van e jo indoklas, hogy megiscsak jobb a spanyolokhoz menni.

Varom a reakciokat. A magyar mobszam ujra mukodik.

WorldWalk-Peacetour blog

A fiúk Mauritániában vannak, a szenegáli mobszám mostantól nincs.

WorldWalk-Peacetour blog

A westernunionbol felvettunk 160-170 eurot. Koszonjuk a tamogatast a VMSZ-nek, es koszonjuk Kiss Anitanak, hogy eljutott hozzank.

WorldWalk-Peacetour blog

Miko

Mivel ez a blog egyáltalán nem hozta azt, amit vártam tőle, a karbantartást minimálisra szűkítem. Csak kommunikációra használom, igyekszem linkekkel átjuttatni a pagranket az új oldalakra, és feltöltöm a fotókat, mer' kényelmes onnan válogatni, de most utoljára illesztettem bele képeket egyesével cikkbe. Az új oldal angol lesz, magyar változatot nem tervezek, de persze tükröt csinálhat bárki.

WorldWalk-Peacetour blog

New photos - Ú fotók

WorldWalk-Peacetour blog

Udvozlet !

Kepes beszamolo kovetkezik, rolunk, valamint nehany eheto es ihato dologrol. A hangulatunk tovabbra is letort. Ezt igyekszem ereztetni a nezokozonseggel is. Nem celom jelenleg a szorakoztatas, ugyhogy az elkovetkezo kepek es rovidke sorok, foleg a rolunk szolok, a komolysag belyeget fogjak viselni. A komolysagra mar csak azert is szukseg van, mert kell. Azert a komolysag, mert kulonben nem komolysag es akkor komolytalan es nem komoly. A komolysag neveben allati kulsosegeinktol megszabadultunk. Szorosek voltunk, minta majom vagy a yeti. Remisztoek voltunk mindenki szemeben, ami ugyan errefele annyira nem artott, de szegyeltuk. Vege. Nincs nagy haj es hosszu szakall. Tobbe nem leszunk vadember, aki primitiv es remisztoen ijesztoen borzaszto es felelmetes. Ime ujja szulettunk. Emberek vagyunk.

Eljen a kinai polo ! Ami a Tibet dolgot illeti, a kinaiak jo nagy rohadekok. No, persze ezek a kis naiv, igenytelen, babonas es kopasz tibetiek is tehetnek rola. A kis lemaradi nyomorultak tobbet foglalkoznak az elet ertelmevel es a bekesseggel, mint a fold kincseinek kifosztasaval, pedig ott vannak a hegyek, amiket mar reg szet kellett volna robbantgatni, es a kibirhatatlanul tiszta levego amit ezek a primitivek nem akarodzanak szennyezni. No, vissza a kinaiakhoz, a poloikhoz. A poloinkat meg a szabadkai bolhapiacon vettuk, 2 euroert darabjat. Eso, napsutese, izzadsag, durva mosasok stb... Kibirtak, kibirtak 8000 kilometeren keresztul. Bravo! Persze mostmar szakadoznak. Furcsa, de nekem neha ugy tunik, mintha dizajnosan szakadoznanak. Bizonyara a polokba rejtett kinai kiserletrol lehet szo.

Regi hobbym az oroszlanfojtogatas. Weismuller Janostol, alias Tarzan, tanultam meg az elso fogasokat. Odahaza csak pluss oroszlanokon gyakorolhattam, annak ellenere, hogy a palicsi allatkertben van oroszlan. Tobbszor irtam kervenyt az allatkertnek, hogy bocsajtsak rendelkezesemre az oroszlant, hiszen en vagyok az egyetlen hivatalos oroszlanfojtogato Palicson. Az allatkert az oroszlan korara es a kezdodo csontritkulasara hivatkozott, amikor kervenyemet oszinte sajnalattal elutasitotta. Gondoltam majd itt afrikaban lesz ra lehetosegem, de sajnos kiderult hogy az utszeli arkokban nem lakoznak ilyenfajta joszagok. Az oroszlanok a szavanna belso teruletein doglenek. Ezek a teruletek a pockok es urgek miatt nehezen megkozelithetok. En az oroszlan fojtogatasahoz ertek, ami a pockokat es urgeket illeti, bizonytalan vagyok es inkabb nem kockaztatok. Szerencsere, talaltam mast, ami legalabb olyan nagy kihivas mint az oroszlanok fojtogatasa. Szunyogok gyilkolasa, karate es kung-fu technikakkal. Ocsem szerint, ennek az uj vadasz sportagnak minden eselye megvan arra, hogy vilagot hoditson es rovid idon belul olimpiai sportagga valjon. Az uj sportag neve: Szupukakute (szunyog pusztitas karate es kungfu tehnikakkal) es mi vagyunk az elso hivatalos Szupukakute-zok.

Dakar elott 100 km-el kezdtek megjelenni tomegesen az orias legyezopalmak. Szep latvany, az embernek szep dolgok jutnak rola az eszebe, mint mondjuk Vietnam.

Ezeken a palmakon hatalmas bogyok teremnek, nem kis furtokben.

Engem ugyan nem lehet atverni, mert kertesz vagyok, de egy nemkertesznek be lehetne adni hogy ezek kokuszpalmak. Mivel en kokusztermesztesbol rengeteg tapasztalatot szereztem magyarorszagon, nem ulnek fel annak ha valaki azt mondana, hogy ez kokusz. Hiaba erolkodne, cselezne es gyozogetne. En vegig azt mondanam; hogy nem, nem es nem, ez nem kokusz, mert a kokusz is palma, de mashogy palma. A kokusz levelei egy kozephosszurol, sorba mennek szejjel elorol hatra, ennek a levelei pedig egy pontbol froccsennek mindenfele, mikozben marad az egesz az egy pontban. Tehat nem kokusz. Megis eheto. Ettunk is belole. Az ut szelen aruljak.

Elso ranezesre ugy tunik rengeteg van belole, de ez relativ, ugyanis ha a bogyokat ribizli mereture zsugoritanank, akkor csak egy kiskosarra valo lenne beloluk.Tehat vettunk belole es felvagtuk.

Amit talatunk benne, az harom darab valami. Allagra olyan mint a szilikon, amihez meg hasonlithatnam, az a licsi, de csak allagra.

Ezekben a zseles valamikben egy keveske edeskes folyadek talalhato es ez a legjobb. A zseles cucc elegge izetlen. Nem lett a kedvenc gyumolcsunk, de annyira nem rossz, hogy teljesen megfeledkezzunk rola. Tehat is-is. A kokusz az jobb. A papaya is jobb. Papayat elosszor SaintLouisban vettunk. Egy aprot. Nyiszledt, szerencsetlen, torz, gocsortos kis papayat. Ha ebbol kellett volna megitelnunk a papayat, akkor nem kapott volna tobb pontot, minta taknyos szilikont termo legyezopalma. A papaya termesztest Dakar elott kezdik komolyan venni es itt lehet papayat komolyan enni (de szar rim). A papaya Magyar neve dinnyefa, es verge sikerult a nevehez melto gyumolcsot vasarolnunk.

Kettehasitottuk.

Benne szetszortan csipos izu magvak talalhatok. A papayanak sok fajtaja van. En mar ettem ilyen gyumolcsot, de az nem ez a lufiszeruen felfujt, kisse szogletes alaku, hanem hosszukas es tomor husu fajta volt. Mas-mas ize es allaga van a kulonbozo dinnyefa gyumolcs fajtaknak, annak ellenere, hogy ugyanolyan fakon teremnek.

Lehet, hogy a sargadinnye job, de ha eltekintunk az effele osszehasonlitasoktol, akkor asszem a papaya az elegge finom gyumolcsok koze sorolhato, es allitolag jo fosas ellen.

Huh, faradok, faradok, de a Bissapot nem fogom kihagyni. Bissap. En errol soha nem halottam odahaza semmit sem. Sot, mashol sem hallottam rola. A neten most nezegettem, van e info rola. Nem talaltam. Tehat nem cask en nem hallottam rola, hanem sokan masok sem hallottak rola. Pedig finom. Nagyon finom, es ami a legszebb, legfantasztikusabb es eszbontoan fenomenalis: Nalunk is megterem !!! Megsem termeszti senki sem. A bissap tehat egy noveny. Affele koro kinezete van.

A koro szarain piros, husos-szaftos viragokra emlekezteto termesszerusegek vannak (nem tudom pontosan a virag melyik resze husosodik el, tehat hogy igazi termes, vagy valami altermes fele). Nyersen iszonyatosan savanyuak, mint a duplan savanyu citrom. Ezeket a voros "viragokat" megszaritjak, majd teat foznek belole. Cukrot adnak hozza es behutik, hidegre. Igy keszul Szenegal egyik nemzeti itala, a Bissap udito.

Jo kis atveres. Aszthiszed valami gyumolcslevet iszol, mondjuk valami malnas-ribizlis-szedres-afonyas, egyszoval erdei gyumolcsos uditot. Pedig cask egy tea. Bissap, ezt jol jegyezzetek meg. Erdemes lenne termeszteni.

No, eleg is volt a kepregenybol. Tovabbi szep napot vagy estet kivanunk mindenkinek. ( Te, lehet hogy meg rakhattunk volna egy-ket kepet a posztba, hatha hamarabb "kilokodik" innen az a bizonyos mocskos posztom, nem? Aaaa! Hadjad, had lassak, hogy szarban vagyunk, korai meg oket altatni. Nem tudom, na mindegy, menjunk mi is lazitani, amig van ra idonk.)

WorldWalk-Peacetour blog

Sziasztok !

Elosszor is, koszonjuk Czako Gabornak a profi nemet forditasokat. Rovid leszek, ugyanis csak azert ugrottunk be a netezobe, hogy a Blazy altal forditott dokumentumokat kinyomtassuk. Ezekkel a papirosokkal azutan megyunk a vitorlazos klubba. Errol a Brazilia dologrol szerintem lebeszeljuk magunkat. Egyreszt, rohadtul hosszu az ut, es illik egy kis penzzel hozzajarulni. Masreszt Brazilia meg mindig nagyon messze van az USA-tol. Harmadreszt, ertekeljuk a Miko terveit, es ha mar egyszer ilyen aldozatot hoz akkor igyekszunk ezt kovetni. Tehat a legjobb otlet a kanari szigetek vagy spanyolok. A VMSZ-es penzt a heten nem kapjuk meg, addig (2-3 nap) kiserletezgetunk a vitorlazosokkal, hatha valamelyik a spanyolok fele tart, de ha a penzt megkaptuk, nem sokaig tokolunk, megyunk stoppal. Emlekeztek meg azokra a spanyol baratokra, akik a mauritan szaharaban talalkoztak velunk es infokat kuldtek rolunk a blogra? Na, ok mondtak nekunk, meg akkor, hogy; Senegal is for us very expensive! (Szenegal nekunk nagyon draga!). Ezt Spanyolok mondtak. Igen Szenegal kurvara draga es idegesito. Erezhetoen feszultek es robbanekonyak vagyunk. Nem csoda, egyszeruen szar ez a hely, nekunk nem fexik! Ocsem ma ket embert elkuldott a ...., pedig ezt en szoktam csinalni. Amikor mosolygos szenegali kozelit felenk, mar vicsorgok es amikor elkezdi; -Szia kedves baratom, -Hogy vagy, -Isten hozott szenegalban stb, stb..., akkor mar nyilik a bicska a zsebembe. Az egesznek a vege; 99,9999 %-ban, a penz, adjal teso penzt. Irtam mar a szenegali baratkozasrol. Akkor meg talan azt lehetett kivenni a szovegbol, hogy van ra esely. Aaaa!! Nincs! Gyakorlatilag kizart. A taxis pl. a 2000 szefanyi tavert 10000 szefat akar fizettetni, sot, tizszer kell megkerdeznem, hogy mennyiert vinnel el engem oda. Allandoan azt valaszolja, hogy; No problem, gyere, gyere, megyunk, no problem!! A geci, egyertelmuen at akar cseszni, csak uljel be, majd az ut vegen megvaglak, mint az allat. Huh, alig varjuk, hogy elhagyjuk ezt az orszagot, es tobbet vissza sem jovunk. Nem ajanlom ezt az orszagot senkinek sem, hacsak nem nagyon gazdag, es nem szamit semmi sem. Kulonben, Booooaaaa !!!

WorldWalk-Peacetour blog

Gruß aus Louga!

Die Abende sind lang, man hat Zeit zum Schreiben, vor allem, wenn der
Impuls da ist.
Die letzten zwei-drei Tage waren anders - ich hatte keine Lust zum
Schreiben. Damit möchte ich sagen, dass jetzt ein Erlebnisbericht kommt
mit vielen Bildern, weil ich keine umfangreiche Geschichte produzieren
kann. Entschuldigung an alle! Ich verspreche, dass ich bis Dakar nicht
nur Bildergeschichten zusammenstelle!
<http://www.magyarnemet.hu/magyarnemetszotar/modules.php?name=szotar&file=info&nemet=umfangreich>;
Krähe! Guck mal eine Krähe! Diese Wörter wurden noch in Noakchott
gesagt. In der Dämmerung beobachteten wir die große Schar. Mein Gott! So
viele sahen wir nicht einmal zu Hause - mehrere tausend flogen am Himmel
und als ob die größer wären als zu Hause.
Dann kam die Erleuchtung: Riesenfledermäuse! Sie sind in der Nacht aktiv
und in der Schar gehen sie auf Jagd. In Saint-Louis ruhten sie sich auf
Riesenbäumen aus. Man dachte, dass sie sich umarmen, um schlafen zu können.

Gebratene Fledermäuse fanden wir leider nicht. Wir dachten in Saint-
Louis viel ans Essen. Das Dosenangebot der Geschäfte wurde irgendwann
langweilig. Es gab zwei verschiedene Restaurants - eines für die
Touristen, die waren zu teuer, das andere für die Armen. Solche sind
schwer zu finden. Oft liefen wir vorbei, weil wir nicht wussten, dass
hinter den Blech- und Schilfhütten eine "Gaststube" zu finden ist. Hier
konnten wir billig Fisch essen. Die Fassungslosigkeit auf den Gesichtern
war sofort zu sehen, als wir die Kneipe betraten.-
Die sind für Einheimische gedacht. Das eine oder andere Mal gab es Essen
zum Mitnehmen.
Zerkleinertes Lamm in Papier eingepackt.

Wenn es sich schon um unappetitliche Sachen handelt - unappetitlich? Die
waren für uns spannend! Riesenspinnen! Denjenigen die eine Phobie haben,
würde ich die Strecke nach Saint- Louis nicht empfehlen. Ein
Sumpfgebiet, und zwischen den Büschen sitzt der Ungeheuer Dank den
vielen Heuschrecken werden sie so groß, dass ich meine Hand zum
Größenverhältnis eher nicht hinhalten würde.

Das nächste Erlebnis macht immer noch keinen Appetit. Als wir in der
Wüste liefen, vermissten wir ständig die Geier. - Sie müssten eigentlich
immer über unserem Kopf kreisen!
In Saint- Louis begegneten wir einem Adler, mit vielen und großen
Adlern. Dank denen gab es keine Ratten.
Zwei Tage später spürte mein Bruder noch größere Vögel auf. Die fraßen
gerade eine Ziege. Als wir uns näherten, flogen sie weg. Die 1,5 m
Reichweite war schon beeindruckend. Den zweiten konnten wir im letzten
Moment fotografieren. Danach stellten wir fest, dass sie tatsächlich
oben am Himmel über dem Aas kreisen.



Wir hofften schon in Saint-Louisban, dem Affenbaum zu begegnen. Und
tatsächlich - als ich die riesigen Exemplare in der Dämmerung
betrachtete, fielen mir die Zeichentrickfilme von Tim Burton ein. Die
wachsen sehr langsam - die dürften schon paar tausend Jahre erlebt
haben. Obwohl wir die richtig Uralten nicht sehen konnten, war dieser
Baum mehr als prachtvoll.



Seine Blüten sind grotesk, rau, trocken aber doch samtig. Die
Trockenblumenbinder könnten sie bestimmt gut verwenden.



Meinem Bruder ist es gelungen, aus der Frucht des Affenbaumes ein
hervorragendes Getränk herzustellen. Bis jetzt aßen wir sie nur, jetzt
können wir sie auch trinken.

2009-08-26 15:24:37: ...
2009-08-26 15:24:29: ...
2009-08-26 14:41:52: http://eskass.t35.com/index.php?hot=465...
2009-08-26 14:09:40: ...
2009-08-26 12:15:35: ...
2009-08-26 12:15:28: ...
2009-08-26 11:43:42: ...
2009-08-26 11:43:36: ...
2009-08-26 11:12:40: ...
2009-08-26 10:42:41: ...

Ivanics Ferenc vagyok, 1976. október 23-án, Németországban, egy Rottweil nevű városkában születtem (rottweiler vagyok). Ott múltak el óvodás éveim, és talán ott a Schwarzwald szélén szerettem bele a természetjárásba, melyből később túrázó szenvedélyem született. Iskolás éveimet már a volt Jugoszláviában, pontosabban a vajdasági Palicson kezdtem. Az általános iskola után kertészeti technikumot végeztem Kanizsán. A kertészeti főiskolát Zentán kezdtem el. Időközben sokféle sporttal foglalkoztam (küzdősportok, labdajátékok), de kedvencem a túrázás lett. Kerékpárral kezdtem el túrázni, ugyanis a vajdasági tájat kissé unalmasnak tartottam a gyalogtúrázáshoz. Idővel kinőttem az Alföldet. 1996 nyarán egy hálózsákkal és 300 német márkával a zsebemben egy jó barátommal átkerekeztünk Magyarországon, Ausztrián, Dél-Németországon, és végül Kelet-Franciaországban kötöttünk ki: Párizsig jutottunk. 4800 kilométert tettünk meg két hónap alatt. Ezzel kerékpáros karrieremet be is fejeztem.

Szerencsémre egy évet Budán tanulhattam a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. A Buda környéki hegyeket és dombokat már megfelelőnek találtam gyalogtúrázáshoz. Részt vettem néhány szervezett gyalogláson, de többnyire néhány bátor baráttal magunk terveztük a túráinkat Előfordult, hogy éjszaka, zivatarban voltunk kénytelenek sziklát mászni.

1998-ban kora tavasszal, két mindenre elszánt túratársammal nekivágtunk Monte Negro-nak. Gondoltuk bebóklásszuk a híres, vadnyugatra emlékeztető hegyeit és megnézzük a néhol még vad tengerpartját. Volt egy kevéske élelmiszerünk és hálózsákunk. Pénzünk és térképünk nem volt. Nem tudjuk hány száz kilométert tettünk meg, de eddig ez volt a legveszélyesebb túra, amin részt vettem. Mindenki lefogyott és bőven megöntöztük Monte Negro hegyeit izzadsággal és vérrel, és egy kevéske könnyel is. Azóta is túrázgatok, hol barátokkal, hol szervezetten, de az általam megszokott nehézségek nélkül.

Üdvözlet! A nevem Ivanics István, 1982. április 27-én születtem Villingen- Schwenningen-ben, egy dél-németországi kisvárosban. Túl sok időt nem töltöttem ott, gyakorlatilag születésem után "haza mentem" a volt Jugoszláviába. Az általános iskolát Palicson jártam ki. A középiskolát (ugyanúgy ahogy a bátyám) Kanizsán végeztem, és így én is kertész technikus lettem. Időközben mindenféle sportot kipróbáltam, de úgy tűnik, egyrészt természetemből fakadóan, másrészt bátyám túrázásait látva, én is a kalandos utazások világát kedvelem. Szüleim nem sokra tartották a kirándulásokat és nyaralásokat, későbbiekben édesanyánk romló állapota - multiplex szklerózisban szenvedett - is akadályozta az ilyen jellegű családi programokat. Néha úgy érzem, hogy én és a bátyám pótolni próbáljuk ezt a hiányt. Nagyon sokat kerékpározok és gyalogolok. Mégis életem egyik legnagyobb kalandját nagyapám 30 éves motorbiciklijével tettem meg. 7000 kilométert hajtottam egy olyan járgányon, amely az evolúciós létrán a kerékpár után következik. 2005-ben 49 köbcentiméterrel a fenekem alatt járhattam be Magyarországot, Ausztriát, Németországot, Hollandiát, Belgiumot, Franciaországot és Olaszországot. 30 év és 49 köbcenti nem a legstabilabb kombináció. Ha létezne olyan versenyszám, hogy motorbicikli tologatás, akkor talán én lennék az egyik csúcstartó. Félévnyi pihenő után Denis barátommal hazagyalogoltunk a Monte Negro-i tengerpartról Szabadkára. Ezt az utat valójában azért tettük meg, hogy bizonyítsuk, képesek vagyunk megtenni azt, amit jelenleg tervezünk.

A WorldWalk-ot támogató alapítvány:
Omladinski Eko Zivot Subotica Alapítvány
Számla szám: 260-5006780021378-81

A fiúknak a Western Union-on keresztüllehet pénzbeni támogatást nyújtani: